Valahol olvastam hogy ez a regény egy Harry Potter és Narnia keverék, és valahol egyet is tudok ezzel érteni. Azzal a különbséggel hogy itt egyik főszereplővel sem tudtam igazán összebarátkozni, főleg a főszereplővel nem.

A történetről: Quentin Brooklinban nő fel, ott van egy legjobb barátja és annak a barátnője, akibe szerelmes de ez csak plátói. Majd átkerül egy varázsiskolába, ahol kiderül hogy van mágia a földön, és elkezd ott tanulni, ami által szinte minden más kapcsolatát a külvilággal elveszti. Azt gondolnánk, legalábbis a Harry Potter miatt, hogy a varázsiskola tele van izgalmakkal, de nem, ebben a regényben egyáltalán nem ez van, sokszor szinte untam az iskolás részeket, pedig azért voltak benne érdekes részek is, de mégis. Az igazi események jóval a suli befejezése utána kezdődnek.

A főszereplő: Quentin. A személyisége engem nagyon idegesített, és sajnos az ő érzésein, az ő látásán keresztül kísérhetjük végig az eseményeket. Folyamatosan utálja a világot, mindig van valami baja, sosem boldog, mindig keres valamit amitől majd jobb lesz... SPOILER (ha el szeretnéd olvasni jelöld ki a következő sorokat)
Engem nagyon idegesített, hogy basszus megszerezte Alice-t, szerelmes is volt belé, és mégis mi a francért kellett Janet-el is lefeküdnie?? Olyan mint egy elkényeztetett kölyök.. A végén pedig az a mártírkodás, hogy ő aztán mostantól elzárkózik a világtól.. De aztán elég egy kő, meg a barátai és hurrá, mehetünk királykodni. 
SPOILER VÉGE

Kicsit olyan érzésem van ezzel a könyvvel kapcsolatban, mintha nem lett volna biztos benne az író hogy mire is fektesse a hansúlyt a könyvben. Nagyon sok idő eltelik a könyv elejétől a végéig, ahol a tényleges "akció" történik. És addig is annyi minden történik, és mégis, én már szinte csak a végére emlékszem, mert az az igazán lényeges. 

Összességében azért tetszett, de a további részeket nem biztos hogy fogom olvasni...